3.rész - Fotózás

Ahoy Drágák!
Nos, mint mindig most is késői -vagy inkább korai- órákban teszem ki a részt.
Ahogy elnézem vagyok olyan béna, hogy nem tudok egyszerre 2 blogot vezetni -mert jelenleg annyi van- úgy, hogy rendszeresen hetente hozzam a részeket. Tudom, másoknak van, hogy egyszerre mondjuk 4-5 blogjuk is van, de én nekem ez nem olyan könnyű. És mivel mindig a másik blogom az első, annak írom meg hamarabb a részeket így hát arra jutottam, hogy amíg arra hetente viszem a részeket, ide 10 naponta. Ez azért logikus nekem mert kb. 4 napig nem írok semmit, aztán eszembe jut a másik blog így annak gyorsan megírom a részeket, majd a maradék 3 napban pedig ennek a részeit. Ez azt hiszem jó lesz így. Mondjuk, hogy majd meglátjuk.
Na, szóval... Jó olvasást édeseim!
Puszii
 NiSzi xx

3.rész - Fotózás

 

- Av, könyörögve kérlek kapcsold ki vagy felakasztom magam! - nyögök fel fájdalmasan. Av továbbra is hangosan hallgatja a One Direction egyik zenéjét, mondván ha velük lesz fotózásom legalább halljak tőlük zenét. Ez teljesen normális lenne ha nem tizedjére indítaná el. Jelenleg egy szabadtéri fotózás helyszínére mentünk, ami egy nagyon szép parkban volt. Avery mosolyogva ugrándozik a zenére de most engem is magával ránt.  

- Jajj, ne már Ser! Engedj fel egy kicsit. Úgy mint régen, akkor imádtál táncolni. - rángatja kezemet nevetve ezzel táskámat a földre ejtve. Szememet forgatom, de azért elmosolyodom.

- Na végre egy kis mosoly! - csapja össze tenyereit boldogan Av.  

- Jó, na hagyjál és kapcsold ki a zenét. Komolyan kezd az idegeimre menni - térek vissza régi énemhez, megnyomva ezt egy szemforgatással is. Felveszem táskámat és Tod keresésére indulok.  

- Av kapcsold már ki! Idegesít! - szólok rá Averyre amikor ismét újra indítja. Todot sikeresen megtaláltam Harry Styles társaságában. Hát ez meg mit csinál itt?  

- Megjöttem - motyogom ledobva táskámat Tod kamera állványa mellé. Avery mellém áll a dalt dúdolva, egészen addig amíg ki nem kapok kezéből a telefont és kapcsolom ki a zenét.  

- Köszönöm istenem! - hajtom fejemet hátra, amikor végre nem kell ennek a bandának a zenéjét hallgatnom.  

- Ilyen hatással még senkire se volt a zenénk - vonja fel egyik szemöldökét Harry.  

- Mert gondolom eddig senkinek nem kellett egy órán keresztül hallgatnia a zenéteket akaratán kívül - felelek, Avery pedig megforgatja szemeit. - Tudod egy idő után idegesítő tud lenni.  

- Ezt észben tartom. - szólal meg Harry egy kacér mosollyal arcán. Tod elküldött készülni mielőtt még valami csípőset be szólhattam volna.Kicsit fél, hogy esetleg el űzöm a fiúkat és ez a fotózás nagy lehetőség lenne neki mert ő lenne a fotós és nekem mert én mint modell nekem is nagy lépés ez a karrieremet nézve. Ami jelenleg még a béka segge alatt van. Illetve nem mindenhol. Van ahol A Serena Black névre ösztönösen mindenki mozdul, hogy megtegye amit ez az ördögi lány kér -ahogyan a főnök mondta- és egyben pedig rettegnek tőle. Nos, ez vagyok én.  

A fotózáson Harry egész végig nézett, tekintete szinte lyukat égetett bennem. Nézése ismét olyan volt, mintha kiakarna ismerni, tudni akarna mindent rólam. A félelmetes az volt, hogy úgy látszik tud is. Nekem pedig tekintete túlzottan ismerős. Amint vége a fotózásnak információ szerzésre megyek ezúttal magán akcióval. Megkell tudnom miért ilyen ez a srác.  

- Van programod délutánra? - kérdi Harry a fotózás után amikor már indulnék haza. Mosolyog de mosolya nem ér el szeméig ezért tudom, hogy csak áll mosoly.  

- Ami azt illeti... - kezdem de Avery félbe szakít.  

- Nincs. Ahogyan Todnak és nekem sincs. - varázsol magára Av egy bájos mosolyt.  

- Akkor gyertek mind. Hozzánk mennénk, a többiek már kíváncsiak Serenára és... - mondja Harry miközben én körül nézek magunk körül. El kell valahogy mennem tőlük, délután nekem Harry után kutatás a programom. Amikor körül nézek látok egy ismerős alakot így Harry mondandója közepén szaladok a régen látott fiú felé.  

- Eric! - sikkantok egy aprót amikor hozzá érek és ő mosolyogva kap fel karjai közé. Szorosan ölelem magamhoz lehunyt szemekkel, boldogan. Egyszerűen hiányzott annak ellenére, hogy nem is szeretem annyira.  

- Szia Baby! - kuncog fülembe suttogva a szavakat.  

- Te barom! Egy hétig nem tudtalak elérni! Miért nem vetted fel azt a rohadt telefont? Tudod, hogy aggódtam, hogy valami baj történt? - a kelleténél kicsit hangosabbak oktattam ki amikor eltávolodtam tőle. Eric csak mosolyogva nézett szemeimbe majd egy szájra pusziva rögtön lenyugtatott.  

- Munka volt, sajnálom. De ezt inkább később Baby. Ahogy elnézem újdonsült barátaid nem tudják mi van. - suttogja fülembe amitől borzongás fut végig rajtam.  

- Nem a barátaim. - motyogom szemeimet forgatva.  

- Igazán szexi voltál abban a ruhában Baby. Ha tudom, hogy a modellek ilyen ruhákban fotózkodnak már réges rég támogattalak volna ebben - suttog ismét fülembe majd mikor elhúzódik kaján mosoly ül ki arcára. Én pedig eddig bírtam. Tarkójánál fogva húzom magamhoz és csókolom meg szenvedélyesen, amit ő szívélyesen viszonoz kissé vadan. Kezeim nyaka köré kulcsolom lazán és kissé hajába túrok. Neki egyik keze derekamnál van míg a másik arcomon pihen. Levegő hiány miatt váltunk el én pedig büszke mosollyal arcomon néztem fel szemeibe. Egészen addig tartott ez a pillanat amíg nem köhintett valaki mögülem. Megfordultam és három kérdő tekintettel találtam szembe magam.  

- Eric ők itt Avery, Tod és Harry. Skacok ő a barátom Eric. - mutatom be őket, tudva, hogy erre vártak a többiek. Eric pedig csak szabadulni akart, tudom.  

- Szia! - mosolyog Avery a szokásos ártatlanságával. Nem fogom hagyni, hogy Erickel jó viszonyt ápoljanak ki, Avery nem lehet benne ezekbe a dolgokba.  

- Helo! - köszön ferde mosollyal Eric.  

- Mi mennénk. Veled beszélni valóm van és a segítséged is kell. - nézek Erickre utolsó mondatomnál.

- Most kezdjek félni? - vonja fel egyik szemöldökét.  

- Csak a szokásos segítség. - legyintek mire ő bólint mondván értette. - Sziasztok! - intek feléjük majd magammal rángatva Ericet távozunk a fotózás helyszínéről. Eric és én kézen fogva sétáltunk el a házunkig. Máskor ez fura lenne, de figyelembe véve, hogy egy hétig nem jelentkezett ez megszokott.  

- Később beszélünk - pipiskedem fel hozzá egy csókra amikor az ajtónk elé érünk. Már mennék be a házba amikor utánam kap.  

- Ugyan Baby csak azt ne mond, hogy haragszol azért mert pont, hogy egy melóra koncentráltam. - néz rám egyik szemöldökét felvonva.  

- Nem haragszom. - mosolygok rá erőltetetted és adok a szájára egy puszit. - Később beszélünk - ismétlem meg amit az előbb is mondtam, majd bemegyek a házba meg sem várva reagálását. Tudom, hogy körülbelül mikor szokott a főnökhöz bemenni így direkt elkerülve őt nézem az időt és pontban négykor elindulok. Tudom, hogy ilyenkor vagy a munkát csinálja vagy otthon van a nővérével. Szokásos ruhámat vagyis egy fekete legings-t veszek fel, ugyanolyan színű ujjatlan felsőmmel hajamat pedig kiengedve hagytam. Felvoltam készülve, hogy akár ha egészen estig elhúzódik ez az egész akkor is megszerzek minden információt Harry Styles-ról. Volt már, hogy hajnalig kerestem minden információt, lehetséges, hogy most is így lesz de ez nem tántorít meg. Kilépek a szobámból majd mikor lemegyek szüleimet látom meg.  

- Nocsak úgy látom, újra van munkád. - mosolyog gúnyosan apám, de anyu oldalba könyököli így csak semleges arccal néz rám.  

- Magán célból. Az egyik srác túlzottan gyanús. - vonok vállat.  

- Kicsoda? - kérdi kedvesebb hangon anyu.  

- Biztosan akarod tudni? - kérdem keserűen mosolyogva. Hiszen az a srác után nyomozok, akinek az ő munkájához is köze lesz nem sokára. Anyu bólint így végül elmondom nekik.  

- Harry Styles - mondom apám pedig felnevet.  

- Ezt te sem gondolod komolyan kislányom - rázza fejét apám mosolyogva.  

- Majd meglátjuk kinek lesz igaza - vonok vállat majd elhagyom a házat. Lassan sétálva közelítem meg a főnök helyét. Odaérve reflex szerűen sétálok a folyóson és lopódzok be abba a helységbe, ahol minden információ van. Rengeteg szekrény van a szobába és nem egy asztal, amiken a nemrég intézett emberek adatai vannak. Az egyik szekrényhez megyek és a S betűnél kezdek keresni. Nem gondoltam, hogy sikerrel járok, de végül megtalálom Harry Styes adatait. Elcsodálkozva nézek a papírokra és mikor zajt hallok az ajtó felől gyorsan hajtom össze a papírok és csúsztatom nadrágom zsebébe. A mappát sietve helyezem eredeti helyére és osonok az egyik szekrény mögé pont amikor nyílik az ajtó. Egy férfi lép be, akiről tudom, hogy szintén információkat szerez. Amíg elrakja az új információkat addig én kisietek a szobából. Kijutni már sokkal könnyebb volt mint bejutni. Az épület mögé ültem le a beton padkára és húztam elő a papírokat.

Név: Harry Styles  

Születési év: 1994. Február 2.  
Elhelyezés: Információ szerzés és egyéb munkák a főnök által megbízott. -Eltávolítva- 
Eltávolítás oka: Kilépett a sztár karrierje miatt. Illetve elárulta a Maffiát.  
A főnök jobb keze volt egészen addig amíg el nem hibázott egy fontos munkát és árulta el az egész Maffiát. Ezután kilépett mondván az énekes karrierje miatt.

Ennyi. Csak ennyi információ volt benne, de nekem ez nem volt elég. Nyilván ő volt az "elődöm". Vagy talán még az előtt lévő ember. Több infó kell és megfogom szerezni mindet, még ha holnap nyúzottan is fogok kinézni a fotózáson.  

Ezeket a papírokat visszacsempésztem eredeti helyükre és most is sikeresen jutottam ki. De mégis hol kéne kezdenem? Máskor megkapom az adott címet, hogy hova kell mennem az infóért, de most semmi. Csak a sötétben tapogatózom, de ez nem lesz jó így. Mehetnék rögtön a házába, de az túl rizikós lenne. A Maffiába volt benne, egyértelmű, hogy kiszúrná ha ott jártam volna. Lehet még el is kapna. Ekkor eszembe jutott valami. Nem a legjobb ötletem, de meg kell próbálnom. Elővettem telefonom és tárcsáztam Apám számát.  

- Haló? 

- Ha egy régi Maffia tagról akarnál infót szerezni, hol keresnéd? - kérdem rögtön köszönés nélkül. Egy ideig csönd volt a vonal túlsó végén, de végül megszólalt.  

- Más csoportoknál. Nyílván úgy több információ van ha összeszeded az összeset. Vagy a lakásán, de az nem olyan jó, túl hamar észre venne. Vagy egy régi ismerősétől. - Nos hölgyeim és uraim ezért jó egy ügyvéd apa.  

- Köszönöm - felelek és már ki is nyomom. Nos, akkor irány a főnök egy másik helye. Nyílván ott is lesz egy kis infó és hát igazam is lett. Találtam nem is keveset. Nekem ennyi bőven elég volt. De még így is hajnali egyre értem haza, kicsit sokáig kerestem a dolgokat. Amikor haza értem apám a nappaliba ült és lazításképp tévét nézett.  

- Na? Jutottál valamire? - kérdi teljesen természetesen. Leülök mellé és előhúzom zsebemből az egyik lapot. 

- Előttem volt a főnök jobb keze. Miután kilépett én vettem át a helyét. Vagyis nem teljesen lépett ki hanem ki is csapták. Elrontott valamit és elárulta a főnököt majd közölte, hogy ki akar lépni mivel már nem akarja ezt csinálni. Jobb kéz, információ megszerzés és egyben gyilkolt is. A nővérét megölték ezért árulta el a főnököt, aki furcsa mód az árulás miatt nem tett semmit vele. Úgy tűnik mintha bele törődött volna a dolgokba. Ezután teljesen felhagyott a Maffiával és a karrierjére koncentrált. - meséltem apám pedig végig figyelmesen koncentrált mindezeket felfogni. 

- Hm, nos úgy tűnik ismét neked volt igazad - bólogat elismerően.  

- Mint mindig ha az ilyenekben tippelek. - húzom ki magam büszkén.  

- Jól van, most pedig menj aludni. Tudod ha már modell is vagy legalább légy kipihent. - mosolyog halványan, alig észrevehetően. Felállok majd a szobámba megyek aludni. Ennyi nekem pont elég ahhoz, hogy jó messzire elkerüljem az elődöm. Több éve volt a dolgokban mint én, nyilván képzettebb is. Nem kell, hogy bekavarjon vagy megöljön.  

  

 *Három hónappal később* 

 

- Nem is izgulsz? - kérdi Avery a kezemet szorongatva, helyettem is izgulva.  

- Nem - Illetve de, egy kicsit. Ugyanis Harryvel azóta nem találkoztam, hogy megtudtam róla mindent, és Zaynnel sem, amióta bejött a fotózásomra és annyira nézett. A többieket pedig nem is ismerem, bár ez nem gond. Három hónap alatt elég sok fotózáson vagyok túl és jól mennek a dolgok, felkapott lettem. A Maffiában is újra van munkám és nem akart megölni senki sem. De Eric már megint eltűnt egy hónapja, ezúttal a főnök sem tud semmit. Sokan azt rebesgetik, hogy meghalt. De nem. Nem halhat meg. Nem teheti ezt velem! Ő vitt bele magával ebbe a dologba, miatta vagyok a Maffiában benne, velem kell maradni. Önzőségnek hangzik, de ez az igazság. Ha belevitt, járja végig velem ezt az utat, vagy csak tudjam, hogy él. Aggódom is érte, de nem annyira, mint egy barátnőnek kéne.  

- Na gyerünk! - suttogja Av mielőtt belépünk a terembe. Megszorítja kezem majd bemegyünk. Illetve én rángatom Averyt be.  

- Ne csináld már! Gyerünk Avery, húzd beljebb a feneked vagy itt hagylak! - forgatom szemeimet és már készülök ott hagyni, amikor megembereli magát és kislányosan mosolyogva jön mellettem. Ahogyan elnézem Tod már megbarátkozott a fiúkkal és...Jade?  

- Mi a franc? - szólalok fel, amikor meglátom a fekete hajú lányt. Gúnyosan mosolyogva néz rám egyik kezét csípőjére téve.  

- Hello Sery! - int gúnyosan.  

- Mi a francot keres ez itt? - vonom kérdőn Todot idegesen. Nyugalmat erőltetek magamra, nem láthatja, hogy felidegesít jelenlét. - Szóval... Mit keres itt ez az agyilag nulla, irritáló nőszemély? - kérdezem egy csábos mosollyal.  

- A pasid tegnap este nem így gondolta - szólal meg ismét Jade.  

- A pasim tudja, ha megcsal ott helyben ölöm meg aztán pedig azt is akivel megcsalt szóval nem lenne mersze megtenni - mosolygok ártatlanul.  

- Úgy tűnik tévedsz  

- Ugyan kicsim, felesleges erölködnöd. - intem le mire Jade idegesen morogva sétál el. - Szóval minek volt itt Jade? - fonom össze karjaim és Todra nézek.  

- Csak megnézte a srácokat. - von vállat én pedig csak ekkor pillantok az öt fiúra. - Mellesleg srácok ő itt Serena Black. Általában kedvesebb  

- Hello! - intek feléjük halványan mosolyogva. - Általában nem vagyok kedvesebb. - javítom ki Todot. - Általában cinikus és kemény vagyok. - mosolygok megjátszott kedvességgel.  

- Szia! - mosolyog egy szőke hajú. Nagyjából tudom a nevüket, de azért a segítség most is kell. Bemutatkoztak mind, kedvesen mosolyogva Harry pedig most is gyanúsan méregetett, de én nem vettem róla tudomást. Helyette viszont Zayn barna szemei ismét elragadtak, ami nem olyan kellemes, ha egy jó pár ember van körülöttetek.  

- Ser menj készülni, aztán kezdjük. - heseget el Tod én pedig szokásomhoz híven táskámat ledobom Tod cuccaihoz és megyek készülni. A sminkem a szokottnál természetesebb, mégis erősen látszik. Hajamat kicsit átszínezik, így vörös vége nem tűnik el, sőt az egész hajam színe kicsit vöröses. Vörös ruhám csodálatosan néz ki, a hátánál kivágott ami csak még inkább tetszik. De ami talán a legjobban tetszik a vérvörös rúzsom, amit amúgy is sokszor használok. Amikor elkészülök kisétálok, hogy elkezdhessük a fotózást. 

- Eddig miért nem volt fotózásom ilyen ruhában? Imádom! - simítok végig a ruhán mosolyogva, amikor kimegyek. Azt hiszem egy ilyen ruhában egy ilyen mozdulat a férfiaknak kissé más értelmű lehetett. Ugyanis láttam, hogy Tod és Zayn is nyel egyet, amíg Harry kaján mosolyra húzza ajkait. Sóhajtok és közelebb megyek hozzájuk.  

- Avery? - kérdezem amikor észre veszem, hogy nincs itt mostanra talán újra legjobb barátnőm.  

- Anyád hívatta - köszörüli meg a torkát Tod.  

- Miért? - csodálkozom el.  

- Azt hiszem a berlini fotózás miatt. Úgy tudom ő megy és ha neked is jól megy ez a fotózás akkor a másik te leszel.  

- Nagyon nagy hülyeség ha kihagynám a lehetőséget? - kérdezem kissé fintorogva.  

- Igen! - szólal meg egyszerre Tod, Zayn és Louis.  

- Ezzel beindulna a karriered Ser! - tárja szét karjait csodálkozva Tod.  

- De nem akarok nagy karriert. Csak anyám miatt vagyok itt, mellesleg van másik munkám - vonok vállat.  

- Mi a másik munkád? - kérdi Harry gyanúsan. Úgy látom ő is kezd utánam nyomozni.  

- Magánélet - néztek rá kissé lesajnálóan. Megjátszom, hogy minden oké és úgy bánok vele, mint a többiekkel. De az igazság az, hogy feszéjezve érzem magam mellette, és egy kicsit félek is tőle. Harry Styles még is csak tanultabb hiszen nem csak információ szedés volt a munkája.  

- Elkell menned arra a fotózásra. Téma lezárva! - mondja határozottan Tod. Na azt majd meglátjuk még.  

A vászon elé sétáltunk, ahol aztán Tod elmagyarázta miként is gondolta a dolgokat. Többnyire csak vicces képeket csináltunk vagy volt éppen kicsit komolyabb is. Ami nem tetszett az amit a végén kértek. Szerelmes képek. Elsőnek is együtt a fiúkkal. Keresztbe tett lábakkal immáron egy másik, többet mutató ruhában ültem egy fehér kocka alakú műanyag díszleten, míg a fiúk valamilyen formában voltak körülöttem. Nekem pedig csak rátarti nézéssel kellett néznem rájuk. Tod szerint ez a nézés nem esett nehezem, igazán poénos kis beszólás. Végül pedig külön-külön mindenkivel.  

- Na gyere csajszi - ragad magához derekamnál fogva Louis mosolyogva, én pedig döbbenten nézem az immár teljesen közel lévő kék szemeit, kezem mellkasán pihen.  

- Ez így tökéletes! - kiált fel Tod és már kattintgat is a fényképező gépével.  

- Ezt aztán jól kitaláltad - szólalok meg halkan, majd nem elnevetve magamat.  

- Spontán dolog - mosolyog halványan Louis.  

- Nincs barátnőtök? - kérdezem kíváncsian.  

- Mind szabadok vagyunk. - kacsint rám mire én elnevetem magam kicsit. Mindezeket olyan halkan beszéltük, hogy a többiek nem is hallhatták.  

- Tökéletes. Most Niall - szólal meg Tod. Louis rám mosolyog majd átadja a helyet a szöszinek. Niallel úgy kellett fognunk egymást, mintha táncoltunk volna.  

- Éhes vagyok - suttogta én pedig visszafolytottam a nevetésem és próbáltam szerelmes arcot vágni. Még ha a fiúk nem is nagyon teszik ezt nekem ezt kell csinálnom. Ez nagy lehetőség és jó modellnek kell lennem.  

- Majd meghívlak valamire ha végeztünk - suttogom én is. Nem gondoltam át ezt egészen pontosan. Nem szerettem volna ezután a fotózás után a fiúkkal lenni, de ha már felajánlottam akkor meg kell tennem.  

Liammel úgy állított be Tod, hogy nyakánál kulcsoltam át a fiút fejemet a vállára hajtottam ő pedig derekamnál ölelt magához.  

- Elfogok így aludni - motyogom ahogyan lehunyt szemekkel pihentetem fejemet a vállán. 

- Majd felébresztelek - kuncog és én is elmosolyodom. Amikor Tod befejezi ezt is fáradtan nézek rá. Kicsit kijött rajtam a fáradtság, ahogyan Liam vállán volt a fejem.  - Valaki! - nyafogok hátra hajtott fejjel. - Elfogok aludni, adjon valaki kávét! - nyafogok kislányosan, amitől a fiúk elnevetik magukat. Az egyik srác, aki nem tudom miben segített eddig elment nekem kávéért, addig pihentünk.  

- Mitől fáradtál el ennyire? Tegnap nem is volt semmi különös, ami kifárasztott volna - néz rám kíváncsian Tod.  

- Van másik munkám, mint mondtam. Tudod nem a legkellemesebb hazaérni hajnali egykor és aztán még apámmal beszélni - hunyom le szemeimet.  

- Mi a másik munkád, hogy ennyire későn értél haza? - kérdi csodálkozva Louis.  

- Kicsit elhúzódtak a dolgok. Máskor hamarabb végzek, de ez most más volt - motyogom álmosan.  

- Itt a kávé! - szólal meg a srác az ajtóból amire nekem rögtön kipattannak a szemeim.  

- Köszönöm! - veszem el tőle hálásan és kezdem el meginni. - Nem segít sokat, de legalább nem itt hanem otthon fogok egy jót aludni - sóhajtok majd megiszom. Kicsik éberebben indulok neki az utolsó kettő fiúval való fotózásnak. Elsőnek is Zayn. Gyengéden körül öleli derekamat, ahogyan Tod is mondta és így közelebb kerül hozzám, mint előzőleg Louis. Kezeim nyaka köré tekerve pihennek lazán, orrunk szinte össze ér. Nagyon-nagyon közel van.  

- Úgy látom a többiekkel többet beszéltél, mint velem pedig mi már többször találkoztunk - mosolyog lágyan.  

- Nem volt alkalmunk beszélni nagyon - értek vele egyet.  

- Talán bekéne pótolnunk - mondja és érzem, hogy egy kicsit közelebb került a feje az enyémhez.  

- Talán - suttogom egészen halkan. Teljesen megbabonázva érzem magam tekintete alatt és ezt nyilván már ő is észre vette.  

- Rendben, ennyi elég - jelzi Tod, hogy készen vannak a képek. Zayn rám mosolyog majd szám sarkába ad egy puszit.  

- Később gyönyörűm - suttogja majd lesétál a vászonról. Sóhajtok mert tudom most következik az utolsó fotózás vagyis Harryvel. Kíváncsian várom Tod utasítását, amikor valaki megragad két kezemnél fogva, megpörget majd úgy húz magához hátulról, így keresztezett kezekkel vagyok háttal az illetőnek, aki kezeimet fogja gyengéden. Légzését érzem nyakamnál, ami kissé nyomasztó, de nyakamat csiklandozó göndör fürtökből már tudom ki az.  

- Harry - motyogom meglepetten.  

- Mond Ser - kuncog, de én kissé megmerevedem közelségétől. - Miért vagy ilyen távolságtartó? - komolyodik el.  

- Én csak... - kezdem, de képtelen vagyok befejezni.  

- Múltkorról az a srác, a barátod. Vigyázz vele - figyelmeztet komoly hangon.  

- Miért? Mert benne van a Maffiába? Ugyan Harry. Két éve járok vele az első találkozásunk pont a munkája közben volt. Azt hiszed nem tudom róla? - suttogok hangom mégis kicsit eréjes. Harry testtartása mögöttem megmerevedik, gondolom nem hitte, hogy tudok erről.  

- Ezek után még vele vagy? - kérdi kis idő múlva, csodálkozva. - Hiszen bajba is kerülhetsz miatta.  

- Vállalom a kockázatot.  

- Őrült vagy.  

- Csak bátor - mondom és ezzel be is fejezzünk ezt a beszélgetést.  

- Ser ezekkel a képekkel biztos vagyok benne, hogy te mész el Averyvel Berlinbe! - szólal meg hangosan Tod, így tudom már, hogy vége a fotózásnak. Csak bólintok és elindulok átöltözni.  

- Átöltözöm aztán elmegyünk valahova. Niallnek ígértem egy ebédet - szólok oda a fiúknak és a Szöszire kacsintok. Besietek az öltözőbe ahol átveszem ruhámat a szokásos fekete, csőfarmeremre, ami kiszaggatott és most egy ujjatlan farmer színű inget.  

- Mehetünk - kiálltok amikor kilépek az öltözőből. Nagyhangú tudok lenni így Tod aki napi szinten van velem már nem is döbben meg.  

- Ser - szól Tod, mire rá nézek, de ő csak fintorogva az ajtó felé bök fejével. Értetlenül nézek az ajtó felé, ahol Eric vár.  

- Na, nem! Ezt nem játszod el velem! - szólalok fel hangosan és megyek Erichez. Mikor oda érek megpofozom, annyira, hogy még nekem is fáj a kezem tőle. - Egy hónapja nem kerestél, nem jelentkeztél, egyszerűen semmi! - kiabáltam vele. - Nem fogod ezt eljátszani velem Eric! Húzz innen és hagyj békén! - mondom már nyugodtabban. Nálam itt telt be a pohár. Mostanában csak úgy eltűnik és nem is szól. Régen nem csinált ilyeneket, de elegem lett most már. Csak idegesít a tudat, hogy együtt vagyunk még sem mondja mi van vele.  

- Serena... - kezdi kissé talán szomorúan Eric, de félbe szakítom.  

- Csak menj el innen! - mondom nyugodtan. Megfordul és elhagyja a termet én pedig megfordulok a fiúk felé. - Mehetünk? - kérdezem a ledöbbent srácokat.  

- Aha - motyogja Szöszi és elindulnak mind felém. Csendesen sétálunk ami egy idő után kezd kissé kínossá válni, de eszem ágában sincs megtörni a csendet. Amikor egy kávézóhoz érünk, bemegyünk és leülünk egy asztalhoz. Egy körülbelül velem egykorú srác jön felvenni a rendelést. Miután leadtuk őket, először Louis szólal meg.  

- Nem vagy szomorú?  

- Annak kéne lennem? - vonok össze szemöldököm értetlenül.  

- Most szakítottál azzal a sráccal - mondja mintha én elfelejtettem volna.  

- És?  

- Nem szeretted vagy mi? - néz rám értetlenül kék szemeivel. 

- Szerettem. Két évvel ezelőtt. Bele mentem miatta minden hülyeségbe, de nekem is elegem lett. És abból is, hogy mostanában csak úgy eltűnik minden szó nélkül. Ráadásul már egy ideje nem is szeretem annyira. - vonok vállat, és mindent teljesen nyugodtan közlök velük. Amikor elmondom, hogy minden hülyeségbe bele rángatott Harry kissé elcsodálkozva néz rám. Azt hiszem kezd rájönni.  
- És most? - kérdi Liam egyik szemöldökét felvonva.  
- Most? Most édesem ebédelek, haza megyek aludni aztán pedig újdonsült régi barátnőmmel elmegyek bulizni és megünnepelni, hogy nincs senkim. - mosolygok és ahogyan elképzelem a ma estét mosolyom még nagyobb lesz.  
- Régi új barátnő? - kérdez vissza kissé értetlenül Niall.  
- Régen barátnők voltunk, de én két éve megszakítottam a barátságunkat. Amikor összejöttem Erickel. Egy kicsit stílust és életet váltottam, de most újra itt vagyok és újra barátnők vagyunk. Azt hiszem. - mesélem el nekik a dolgokat dióhéjban és mind érdeklődve figyelnek rám. Végig nézek rajtuk, tekintetem megakad Zaynen, aki alsó ajkát kissé beharapva néz engem gyönyörű barna szemeivel. Istenem azok a szemek. Azok az ajkak...  
- Mi a másik munkád? - kérdi hirtelen Zayn kizökkentve gondolataimból.  
- Mondhatni információ szerzés - vonok vállat, kis gúnyos mosollyal szám sarkában.  
- Milyen információ? - kérdi kíváncsian Louis. Lábaimat keresztbe teszem és gúnyos mosolyra húzom ajkaim.  
- Tudjátok mi volt Harry előző munkája? Nos, olyasmi információ szerzés - mosolygok gonoszan immáron Harry szemébe nézve. Elcsodálkozik, légzése felgyorsul és kissé ijedten is néz rám. A többiek értetlenül néznek ránk, nyilván nem tudják barátjuk előző munkáját.  
- Te? - suttogja Harry talán kissé ijedten is.  
- Az utódod édesem. A főnök új jobb keze és a kedvence. - mosolyom e két mondat után eltűnik és előrébb hajolok az asztalon. - Csak mert nő vagyok ne legyenek kétségeid. - mondom komolyan hangom fenyegetően cseng még az után is, hogy a következő mondatot suttogom.  
- Hidd el a Serena Black név elég megfélemlítő az alvilágban.